ANDROMÉDA

Csillagvizsgáló Egyesület

Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt
ALAPSZABÁLYA

amelyet a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény alapján a 2015. szeptember 30. napján Miskolcon megtartott rendkívüli közgyűlés hagyott jóvá.

I.
Általános rendelkezések

II.
Az egyesület célja, tevékenysége, feladata

1./ Az egyesület célja, tevékenysége:

-          magas szintű tudományos tevékenység végzése, kutatás, a tudományág népszerűsítése,

-          kapcsolatok fenntartása, ápolása hazai és külföldi hasonló tevékenységű egyesületekkel, konferenciák szervezése,

-          lehetőség biztosítása a csillagászat iránt hobbi szinten érdeklődőknek a közösségi kereteken belül történő munkálkodásra,

-          nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, kulturális tevékenység,

-          az egyesület céljainak, intézményeinek, lehetőségeinek propagálása.

Az egyesület jogi személy. Közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

Az egyesület a céljai megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult.

2./ Az egyesület feladata:

Az egyesület céljainak végrehajtásához megfelelő szervezet létrehozása, a folyamatos működés feltételeinek a megteremtése. Az országban működő más, hasonló rendeltetésű szervezetekkel, egyesületekkel kapcsolatok kialakítása, tudományos találkozók szervezése.

III.
Az egyesület tagsága

1.        Az egyesületnek:

a.)    rendes tagjai

b.)    pártoló tagjai és

c.)    tiszteletbeli tagjai lehetnek.

Az egyesület rendes tagjává választható az a jogi személy és magánszemély, aki a belépési nyilatkozatban az egyesület alapszabályát elfogadja, és a tagsági viszonyból származó kötelezettségek teljesítését vállalja. A tagság létrejöttének és fenntartásának feltétele a tagdíj határidőben történő megfizetése.

Az egyesület tagjává választást a jelölt – a megfelelően kitöltött és aláírt belépési nyilatkozat benyújtásával – kérelmezheti. A nyilatkozathoz mellékelni kell két tag ajánlását is. Amennyiben jogi személy kéri felvételét, mellékelni kell a szervezet igazolását arról, hogy nevében ki járhat el képviselőként a tagsági jogok gyakorlása során.

Az ajánlásokkal ellátott belépési nyilatkozatot az egyesület elnökének címezve kell benyújtani. A kérelmet az elnök terjeszti a közgyűlés elé, és az egyesület tagjává választásról a Közgyűlés egyszerű szótöbbséggel dönt.

2.        Pártoló tag lehet az a természetes és jogi személy, aki belépési nyilatkozatában vállalja az egyesület erkölcsi és anyagi támogatását, és az egyesület alapszabályát elfogadja, valamint pártoló tagsági díjat fizet. A pártoló tag az egyesület folyamatos működésében nem vesz részt.

3.        Tiszteletbeli tag lehet az a természetes személy, aki erkölcsi, anyagi, szakmai, tudományos támogatásával hosszabb időn keresztül segíti az egyesületet céljai megvalósításában.

IV.
Tagsági viszony keletkezése, megszűnése

A tagsági viszony felvétellel keletkezik.

A tagsági viszony megszűnik:

a)   a tag kilépésével, amelyet az egyesület képviselőjéhez kell írásban bejelenteni. A tag kilépettnek tekintendő a kilépő nyilatkozata képviselő általi kézhezvételének napjával;

b)   a tag kizárásával;

c)    a tag halálával, vagy jogutód nélküli megszűnésével;

d)   a tagsági jogviszony felmondásával.

Az elnök dönt első fokon a tagkizárás ügyében, másodfokon az egyesület közgyűlése jár el. Az elnök fegyelmi ügyében a közgyűlés dönt. A közgyűlés határozatával szemben fellebbezésnek nincs helye, a közgyűlés határozata jogerős és azt kizárólag a bíróság előtt lehet megtámadni.

Kizárandó az egyesület tagjai közül

·         az a tag, aki tevékenységével, magatartásával vagy mulasztásával az egyesület céljainak megvalósulását veszélyezteti (ide nem értve a felmondás alapját képező tagdíj fizetési mulasztást),

·         az a tag, akit bíróság jogerős és végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélt és a közügyektől eltiltott.

E magatartások esetén kizárás helyett figyelmeztetés is alkalmazható, az elkövetett magatartás súlyosságához, egyszeri vagy ismételt jellegéhez igazodóan, ezekkel arányosan. A taggal szembeni eljárás szabályai ez esetben is megegyeznek a kizárásra alkalmazandó szabályokkal.

A kizárási eljárást első fokon – az elnök ügye kivételével – az elnök folytatja le. Az eljárás megindítását bármely tag írásban kezdeményezheti, a tudomására jutott tények és körülmények részletezésével, illetve a rendelkezésre álló bizonyítékok megjelölésével, csatolásával. Az eljárás megindításáról az elnök dönt. Az eljárás alá vont taggal az eljárás megindítását és az ellene felhozott okokat, annak bizonyítékait közölni kell, továbbá lehetőséget kell biztosítani számára, hogy védekezését és bizonyítékait előadja. A tag az eljárás során jogi képviselőt is igénybe vehet. A tagot a kizárást tárgyaló ülésre – ha ilyet tart az elnök - meg kell hívni, és itt is lehetőséget kell adni számára, hogy védekezését megfelelően előadhassa.

A taggal az elnök kizáró határozatát írásban közölni kell. A határozatnak tartalmaznia kell a kizárás indoklása körében az annak alapjául szolgáló okokat, tényeket, illetve azok bizonyítékait. A határozatnak tovább tartalmaznia kell az igénybe vehető – egyesületen belüli és kívüli – jogorvoslatról szóló pontos és kifejezett tájékoztatást.

A kizárt tag a kizárással kapcsolatos határozat ellen a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül az egyesület közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A fellebbezésben meg kell jelölni, hogy a kizáró határozat megváltoztatását milyen okból kívánja (jogszerűtlenség, ideértve az alapszabály sérelmét is, illetve megalapozatlanság), és köteles az erre vonatkozó bizonyítékait megjelölni. A közgyűlés összehívására jogosult személy a fellebbezés érdemi tárgyalásra alkalmasságáról a fellebbezés kézhezvételét követő 30 napon belül döntést hoz.

Ha a közgyűlés összehívására jogosult személy megítélése szerint a fellebbezés érdemi tárgyalásra nem alkalmas, úgy arról a fellebbezőt a megadott 30 napos határidőn belül írásban értesíti azzal, hogy az írásbeli értesítésben pontosan meghatározza a fellebbezés hiányosságait és felhívja arra, hogy a hiányosságokat a felhívás kézhezvételétől számított 15 napon belül pótolja. Ha a fellebbező a hiányosságokat pótolja, úgy az összehívó köteles az egyesület közgyűlését a fellebbezés megtárgyalására legkésőbb 30 napon belül összehívni.

Alkalmas fellebbezés esetén az összehívó köteles az egyesület közgyűlését a fellebbezés megtárgyalására legkésőbb 30 napon belül összehívni. A tag védekezésének és részvételének lehetőségét a közgyűlésen is biztosítani kell, azzal, hogy a határozat meghozatala során az érintett tag a kérdésben nem szavazhat.

A tag tagsági jogviszonya kizárás esetén a következő időpontokban szűnik meg:

·         az Elnök döntése esetén a kézhezvételtől számított 15 napos fellebbezési határidő leteltét követő napon,

·         fellebbezés esetén, az elnök döntését helybenhagyó határozat meghozatalával, illetve az Elnök vonatkozásában a közgyűlés határozatának meghozatalával.

A tagsági jogviszonyt a közgyűlés harminc napos határidővel felmondhatja, ha a tag hat hónapon keresztül az elnök írásbeli – póthatáridőt tűző, és az ismételt mulasztás jogkövetkezményeire kifejezetten felhívó – felszólítása ellenére elmaradt a tagdíj megfizetésével.

Az írásbeli felszólításban fel kell hívni a tagot arra, hogy amennyiben a felszólítás alaptalan, vagy mulasztását ki kívánja menteni, adja elő az ezekkel kapcsolatos tényeket és bizonyítékokat. A felszólításnak továbbá tájékoztatást kell adni az esetleges fizetési kedvezményekről is.

A tagsági jogviszony felmondás esetében a felmondási idő leteltével szűnik meg.

V.
A tagok jogai és kötelezettségei

1./ Az Egyesület rendes tagjainak jogai:

a)        részt vehetnek az Egyesület Közgyűlésén, ott tanácskozási (ideértve a felszólalást és a kérdések feltételét is), indítványozási, észrevételezési és szavazati jogot gyakorolhat;

b)        bármely társasági tisztségre választhatnak és megválaszthatók. Kiskorú tag csak életkorának megfelelő olyan tisztségre választható, mely képviseleti joggal nem jár;

c)        jogosultak részt venni az Egyesület rendezvényein;

d)       igénybe vehetik az Egyesület által nyújtott kedvezményeket,

e)        a testületi szervek vezetőitől, valamint a tisztségviselőktől tájékoztatást kaphatnak.

Az Egyesület rendes tagjainak kötelességei:

a)        kötelesek megtartani az Alapszabály és egyéb egyesületi szabályzatok rendelkezéseit, illetőleg az Egyesület szerveinek határozatait;

b)        kötelesek teljesíteni az Egyesület tevékenységével kapcsolatosan önként elvállalt feladataikat, és tőlük elvárható módon elősegíteni az Egyesület célkitűzéseinek megvalósítását;

c)        kötelesek a tagdíjat késedelem nélkül befizetni;

d)        nem veszélyeztethetik az egyesület céljainak megvalósulását és az egyesület tevékenységét.

A tag és a vezető tisztségviselő kérheti a bíróságtól az egyesület szervei által hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysértő vagy az alapszabályba ütközik.

A határozat hatályon kívül helyezése iránt attól az időponttól számított harminc napon belül lehet keresetet indítani az egyesület ellen, amikor a jogosult a határozatról tudomást szerzett vagy a határozatról tudomást szerezhetett volna. A határozat meghozatalától számított egyéves, jogvesztő határidő elteltével per nem indítható.

Nem jogosult perindításra az, aki a határozat meghozatalához szavazatával hozzájárult, kivéve, ha tévedés, megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés miatt szavazott a határozat mellett.

2./ Az egyesület pártoló és tiszteletbeli tagjának jogai:

-          részt vehet az egyesület közgyűlésén,

-          javaslatokat, észrevételeket tehet az egyesület működésével kapcsolatban.

Az egyesület pártoló és tiszteletbeli tagjának kötelességei:

-          az alapszabály betartása,

-          az egyesület erkölcsi, anyagi támogatása.

VI.
Az egyesület szervezete

Az egyesület szervei a következők:

a.)    Közgyűlés

b.)    Elnök

c.)    Titkár

A közgyűlés:

1.        A Közgyűlés a tagok összessége, az Egyesület döntéshozó szerve.

2.        A Közgyűlés rendes és rendkívüli lehet. Rendes Közgyűlést az Egyesület évente egyszer tart. A közgyűlés döntéseit főszabály szerint ülés tartásával hozza meg.

3.        A közgyűlés ülésének összehívása, a napirend megállapítása, a közgyűlés helyének kijelölése.

A Közgyűlés ülését az elnök, akadályoztatása esetén a titkár írásban hívja össze.

Rendkívüli Közgyűlést kell összehívni a tagok legalább egyharmada által aláírt kérelemre, melyben megjelölik az összehívás okát és célját. A Közgyűlést össze kell hívni, ha azt az illetékes törvényszék elrendeli. Össze kell továbbá hívni a szükséges intézkedések megtétele céljából akkor is, ha:

·         az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

·         az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy

·         az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

Ez utóbbi esetekben összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

A Közgyűlést az elnök írásban hívja össze. Döntésével megjelöli a közgyűlés napirendjét, továbbá kijelöli annak helyét és időpontját. 

A közgyűlés ülése főszabály szerint az egyesület székhelyén tartandó, de az összehívó határozhat az ülésnek a székhelyet magában foglaló megye (főváros) területén egyéb alkalmas helyszínen történő megtartásáról is.

A közgyűlési meghívónak tartalmaznia kell:

·      az egyesület nevét és székhelyét;

·      az ülés idejének és helyszínének megjelölését;

·      az ülés napirendjét. A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák. A meghívóhoz csatolni kell továbbá az írásbeli előterjesztéseket is.

Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok az ülésről legalább tizenöt nappal az ülés időpontját megelőzően írásban a megküldött meghívó útján értesülnek.

Ha a döntéshozó szerv ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.

Az elnök a közgyűlés összehívását megelőzően a napirend tervezetét megküldi a tagoknak azzal, hogy arra a kézhezvételtől számított öt napon belül észrevételt, illetve újabb napirendi pontokra vonatkozó indokolt indítványokat tehetnek. A határidő lejártát követően a beérkezett javaslatokat és észrevételeket figyelembe véve az elnök összeállítja a közgyűlés napirendi pontjait.

Ha az összehívó a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában. Ehhez azonban az szükséges, hogy valamennyi szavazásra  jogosult jelen legyen, és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájáruljon.

4.        Az ülés lebonyolítása:

Az ülés megnyitását követően ki kell jelölni a közgyűlés tisztségviselőit, akik: a levezető elnök, a jegyzőkönyv-vezető, és a 2 jegyzőkönyv hitelesítő és a 2 szavazatszámláló.

A közgyűlést az egyesület elnöke vezeti le, akadályoztatása esetén a titkár látja el a levezető elnöki teendőket.

A jegyzőkönyvvezetőt a levezető elnök kéri fel. Jegyzőkönyvvezető nem tag (tagi képviselő) is lehet.

A jegyzőkönyv hitelesítésére a levezető elnök két jelen lévő egyesületi tagot kér fel, akik vállalják, hogy a közgyűlés egészén végig jelen lesznek, és aláírásukkal hitelesítik a felveendő jegyzőkönyv tartalmát.

Szavazatszámlálók személyét a levezető elnök jelöli meg a jelenlévő tagok közül.

Ezt követően meg kell állapítani a közgyűlés határozatképességét. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.

Határozatképesség esetén a közgyűlés szavaz a napirend esetleges kiegészítéséről, ezt követően a napirend elfogadásáról.

A közgyűlés ülésének rendjéért a levezető elnök felel. Megadhatja a szót, figyelmeztethet az előre megadott időkeret túllépésére, illetve a tárgytól való eltérésre. A levezető elnök megvonhatja a felszólalótól a szót, ha az a figyelmeztetés ellenére tovább folytatja az arra okot adott magatartását. Rendzavarás esetén figyelmeztetéssel élhet, illetve ez okból felfüggesztheti a közgyűlés ülését.

A napirend megnyitása után a levezető elnök vitára bocsátja a megküldött előterjesztést, megállapítja a felszólalások időkeretét, levezeti és lezárja a vitát, majd levezeti a szavazást.

Az Egyebek napirendi pontban tájékoztatók, szavazást nem igénylő beszámolók tárgyalhatóak.

A Közgyűlés ülései nem nyilvánosak, azon a tagokon és az ügyvezetésen kívül a közgyűlés összehívására jogosult által meghívottak és az alapszabály vagy a közgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt.

5.        A közgyűlés határozatképessége

A Közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazásra jogosult tagok több, mint fele jelen van.

Ha az egyébként szabályszerűen összehívott Közgyűlés a megjelent szavazásra jogosult tagoknak az előírtnál alacsonyabb száma miatt határozatképtelen, fél óra várakozás után a közgyűlés a meghívóban meghirdetett napirendi pontokban a megjelent szavazásra jogosult tagok számára tekintet nélkül határozatképessé válik, ha a közgyűlés meghívójában a távollét e jogkövetkezményére és a meghatalmazott képviselő igénybe vételének lehetőségére a tagok figyelmét kifejezetten felhívták. A közgyűlés ez esetben a napirend kiegészítéséről nem határozhat.

6.        A szavazás módja, a határozatok közlése:

A Közgyűlés határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni.

Szavazati joggal valamennyi rendes tag rendelkezik.

Titkos szavazást rendelhet el a Közgyűlés az elnök előterjesztésére vagy a szavazásra jogosult tagok egyharmadának kezdeményezésére. Személyi kérdésekben a szavazás minden esetben titkosan történik.

Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a jelenlévő szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

A Közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 8:1. § (1) bek. 1. pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján

·      kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

·      bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben, illetve meghozandó döntésben egyébként érdekelt.

·      aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

·      akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;

·      aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll.

A szavazás során elsőként az előterjesztéshez érkezett módosító javaslatokról szavaznak, és ez után az elfogadott módosító javaslatokkal egységes szerkezetbe foglalt végleges szövegről szavaznak. A szavazást követően a levezető elnök szóban kihirdeti a döntést.

7.        Jegyzőkönyvezés

A közgyűlés egészéről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a közgyűlés helyét, idejét, a határozatképesség megállapítását, a közgyűlés megválasztott tisztségviselőit, az elfogadott napirendet, a napirend keretében elhangzott hozzászólások összefoglalását, a meghozott döntéseket.

8.        A Közgyűlés hatásköre:

A Közgyűlés kizárólagos hatásköre:

a)    megválasztja és – ha tisztsége ellátására méltatlanná válik – visszahívja az Egyesület vezető tisztségviselőjét, illetve az egyesület tisztségviselőit, könyvvizsgálóját, továbbá megállapítja esetleges díjazásukat,

b) határoz az Elnök által előterjesztett fontos, az Egyesületet érintő ügyekben, és kialakítja az Egyesület álláspontját az aktuális kérdésekben, melyet az Elnök köteles képviselni;

c)  elfogadja vagy módosítja az alapszabályt, illetőleg az Egyesület egyéb szabályzatait;

d) az Elnök előterjesztése alapján dönt a tagfelvételi kérelmekről;

e)  tárgyalja a tagok által előterjesztett indítványokat;

f)  elfogadja az éves költségvetést, az Elnök szakmai beszámolóját, illetve a számviteli beszámolót, annak mellékleteivel együtt (kiegészítő melléklet). A számviteli beszámoló elfogadásához egyszerű szótöbbség szükséges.

g) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;

h) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, az esetleges Ellenőrző Bizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;

i)   a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és az esetleges Ellenőrző Bizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;

j)   határozathozatal a más egyesülettel való egyesülés, illetve az egyesületekre való szétválás egyes kérdéseiben (egyesülés, illetve szétválás elhatározása, egyesülési – szétválási terv, illetve a kapcsolódó számviteli beszámolók, egyesülési – szétválási szerződések elfogadása)

k) az egyesület megszűnésének elhatározása, a végelszámoló kijelölése.

9.        Közgyűlés ülés tartása nélkül (távszavazás).

A közgyűlés döntését a személyi kérdések, továbbá az éves költségvetés, illetve az éves számviteli beszámoló elfogadásának kivételével távszavazás útján is meghozhatja. Távszavazásra kész, döntésre teljes egészében alkalmas határozattervezet bocsátható.

A távszavazást az elnök rendeli el és kezdeményezi, akként, hogy a határozattervezet szövegét a tagok részére, az általuk megadott postai vagy elektronikus elérhetőségre a kézhezvétel igazolására alkalmas módon megküldi, azzal a felhívással, hogy a tagok a tervezet kézhezvételétől számított legalább nyolc napos, a felhívásban megjelölt határidőn belül adhatják le „igen”, „nem” vagy „tartózkodom” szavazatukat. A felhívásban meg kell jelölni a szavazat leadásának módját is.

Ha bármely tag a szavazat leadására rendelkezésére álló határidőn belül ülés összehívását indítványozza, az elnök köteles összehívni a közgyűlés ülését, melynek a kérdés kötelező napirendi pontja.

A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő három munkanapon belül – ha valamennyi tag szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított három munkanapon belül – az elnök megállapítja a szavazás eredményét, és azt további három munkanapon belül közli a tagokkal.

A szavazás akkor érvényes, ha a szabályszerűen lebonyolított szavazás során legalább annyi szavazatot megküldenek az elnökség részére, amennyi szavazati jogot képviselő tag jelenléte a határozatképességhez szükséges lenne ülés tartása esetén. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja.

Az elnök

A közgyűlés az egyesület tagjai sorából 2/3-os minősített többséggel, titkos szavazással elnököt választ. Az elnök megbízatása 5 éves, határozott időtartamra szól. A választás bármely tag jelölése vagy erre a célra létrehozott jelölőbizottság jelölése alapján történhet. Az egyesület vezető tisztségviselője kizárólag az egyesület elnöke.

Az elnök újraválasztható. Az elnököt tevékenységéért a közgyűlés által megállapított díjazás illeti meg.

Az egyesületet az elnök képviseli. Az elnök akadályoztatása esetén a titkár utólagos beszámolási kötelezettség mellett korlátozás nélkül képviseli az egyesületet.

Az egyesület vagyonának kezelését az egyesület elnöke végzi, pénzforgalom lebonyolítására bankszámlát nyit.

Az elnök hatáskörébe tartozik, mindazon kérdések eldöntése, amelyet az alapszabály nem utal a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

Az elnök feladatai különösen:

a)        a Közgyűlés összehívása,

b)        a Közgyűlés levezetése,

c)        konferenciák és más rendezvények szervezése,

d)        a Közgyűlésről felvett jegyzőkönyv hitelesítésére felkérés,

e)        az Egyesület működésének irányítása,

f)          utalványozási jog gyakorlása,

g)        képviseli az Egyesületet,

h)        nyilvántartja a tagságot,

i)          nyilvántartja a tagdíjak befizetéseit,

j)          gondoskodik az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzéséről és azok folyamatos kezeléséről.

Az elnök munkájáról minden évben a rendes közgyűlésen köteles beszámolni.

A vezető tisztségviselő a Ptk. 3:22. §-ában és a 3:26. §-ában rögzített összeférhetetlenségi, illetve kizáró szabályok irányadóak.

A titkár

A közgyűlés az egyesület tagjai sorából 2/3-os minősített többséggel, titkos szavazással titkárt választ. A megbízás határozatlan időtartamra szól és visszavonásig érvényes. A választás bármely tag jelölése vagy erre a célra létrehozott jelölőbizottság jelölése alapján történhet.

A titkár az egyesület tisztségviselője és nem vezető tisztségviselő.

A titkár feladatai:

1.        az elnök konzultánsaként működik,

2.        az elnök akadályoztatása esetén vezeti a Közgyűlést;

3.        tájékoztatja a tagokat az Egyesület munkájáról.

VII.
Az egyesület vagyona, gazdálkodása

1.        Az egyesület cél szerinti tevékenységéből, illetve a vállalkozási tevékenyégéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani.

2.        Az Egyesület vagyoni eszközei

Az Egyesület bevételei:

a)      tagdíjak,

b)      az Egyesület rendezvényeinek bevételei,

c)      adományok.

3.        Az egyesület tagja belépéskor, illetve tagsági jogviszonya folyamán évente tagdíjat köteles fizetni.

A tagdíj mértékét évente a közgyűlés jogosult meghatározni. Évközbeni belépéskor a tagdíj a belépés negyedévétől az év hátralévő részére időarányosan számított mértékű, melyben a belépés hónapja egész hónapnak számít. A tagdíjat negyedéves fizetés esetén az adott negyedév első hónapjának 15. napjáig, éves fizetés esetén egy összegben előre a tárgyév február 15. napjáig kell megfizetni, készpénzben az elnöknek átadva, vagy közvetlenül az egyesület bankszámlájára történő átutalással.

4.        Az Egyesület pénzeszközeinek felhasználása

Az Egyesület pénzeszközeinek célszerű felhasználására éves költségvetést készít. A következő évre szóló költségvetést és az előző év gazdálkodásáról szóló beszámolót az elnök terjeszti a Közgyűlés elé jóváhagyás végett.

Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel.

5.        Az egyesület bankszámlája feletti rendelkezési jog az elnököt önállóan illeti meg.

6.        A pártoló tagok évi 2.000,-Ft összegű tagdíjat fizetnek. Az így megállapított tagdíj az alapítás évében érvényes. A későbbiekben fizetendő tagdíjat a közgyűlés állapítja meg.

VIII.
Az egyesület pecsétje

Az egyesület pecsétjének felirata: ANDROMÉDA Csillagvizsgáló Egyesület

A pecsét őrzésének a helye az egyesület székhelye. Ugyanitt történik az egyesület nyugtatömbjének és házipénztárának őrzése.

IX.
Az egyesület megszűnése

1.        Az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha:

-          a tagok kimondják megszűnését; vagy

-          az arra jogosult szerv megszünteti.

-          az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy

-          az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt,
feltéve mindegyik esetben, hogy a jogi személy vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a jogi személyt a nyilvántartásból törli.

2.        Az egyesület jogutódlással szűnik meg, ha más egyesülettel egyesül, illetve egy vagy több egyesületre szétválik.

X.
Az egyesület elnöke és titkára

Elnök:                                     Braskó Sándor

                        An.: Szatmári Ibolya

                        Lakcíme: 3529 Miskolc, Középszer u. 36. 4/3. sz.

Titkár:                                     Zsámba István

An: Tompa Erzsébet Krisztina

Lakcíme: 3524 Miskolc, Klapka Gy. u. 24. 7/2. sz.

XI.
Záró rendelkezések

1.        A tagjegyzék jelen alapszabály – nem nyilvános, elkülönítetten kezelt – mellékletét képezi.

2.        A jelen alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CXLXXV. törvény, illetve a kapcsolódó egyéb hatályos jogszabályok rendelkezései irányadóak.

Alulírott, mint az ANDROMÉDA Csillagvizsgáló Egyesület elnöke aláírásommal igazolom, hogy a jelen egységes szerkezetbe foglalt alapszabályban a dőlt betűvel szedett rendelkezések a közgyűlés 4/2015. (09. 30.) sz. határozatával elfogadott alapszabály módosításon alapuló szövegrészek. Jelen egységes szerkezetbe foglalt alapszabály a 2015. szeptember 30. napján kelt módosítással egységes szerkezetbe foglalt, jelenleg hatályos szöveget tartalmazza.

Miskolc, 2015. szeptember 30.

-----------------------------------------

Braskó Sándor

elnök